A nevetés központja az agyban található. Egy-egy jóízű kacagás során agyunk három területe lép működésbe. A gondolkodásért felelős terület, az izomműködésért felelős terület, valamint az érzelmekért felelős terület. Egyesek szerint a magyar meglehetősen búskomor népség, ritkán nevetünk, mintha valami bűn lenne. Ám amikor mégis mosolyra húzzuk a szánkat, akkor sokkal szebbek vagyunk, mint más országok lakosai. Ebben bizonyára van némi igazság, akkor is, ha nevetés hatására a szem és a száj körüli izmok spontán húzódnak össze.

Sokak számára lehet ismerős az alábbi videó. Jan Hammenecker belga színész az, aki a metró szerelvény közepén üldögélve egyszer csak elkezd hangosan nevetni. Erre egyesek csak felhúzzák a szemöldöküket, mások elmosolyodnak, ám senki sem néz oda, továbbra is mindenki kifelé bámul a metró ablakon vagy belemélyed az újságjába. Kevés idő elteltével azonban egyre többen kezdenek el kuncogni. Alig telik el egy perc és a fél kocsi hangosan röhög. Mire a következő megállóhoz ér a földalatti, már mindenkinek folyik a könnye. Ekkor kinyílik az ajtó és felszáll egy újabb utas. A hirtelen támadt csöndet egy visszafojtott, fuldokoló, mélyről feltörő nevetés szakítja meg és mindenki újra elveszti a kontrollt (szerintem ez a felvétel csúcspontja, 4:40 körül kezdődik).

Tény, hogy a nevetés terápia más nemzeteknél sokkal elterjedtebb, mint nálunk. Itthon alig találunk erre lehetőséget. Sokan el sem tudják képzelni, milyen egy nevetés terápia. Leülünk egy körben egymás mellé, valaki elkezd hangosan nevetni, a többiek pedig fokozatosan becsatlakoznak és ez így megy egy órán keresztül? Valójában ennél sokkal egyszerűbb és szórakoztatóbb dologról van szó. Nincs szükség arra, hogy lássuk a másik ember arcát nevetés közben, már a kacagás hangja is kiváltja a reakciót. Egyeseknél szinte azonnal, mások képesek sokáig türtőztetni magukat és sajnos vannak olyanok is, akik az Istennek sem nevetnék el magukat soha. A profi módon űzött nevetéskurzusokat különböző mozgás gyakorlatokkal fűzik össze a trénerek. Ezek egyszerű mozgásformák, s közben a nevetés más-más hangon történik. Az első percekben irányítottan, majd nagyon gyorsan spontán is beindul a röhögés.

A különböző nevetés terápiákat elsősorban stresszoldásra javasolják. Ennek oka, hogy egy kacaj óra alatt rengeteg endorfin, köznyelvi nevén boldogsághormon termelődik, amely beállítja a kortizol nevű stresszhormon optimális szintjét. De akármi is történik biokémiai szinten, nevetni mindig jó!